Péntek estét írunk…már mindenki szuszog…ma megérkeztek a Szülők:)
Kicsit az előzményekről: a csütörtök sűrűre sikeredett! 5-ig németem volt, Boldi hazaért, elmentünk bevásárolni, edzeni, hazaértünk…
21:30: Még egy utolsó gyors S.O.S hívás Anyuéknak, hogy ha már nem GPS-el jönnek, akkor mégiscsak el kellene mondani részletesen, hogy hogyan találnak ide az „ESSLINGEN” táblától! Boldi a hozzá mért türelemmel egy fél órás szeánsz keretében el is magarázta, míg a szülők jegyzeteltek.: „Le a B10-ről , két jobbos és STOP az ESSO benzinkútnál! Egy telefon és Orsi ott van 10 percen belül, hogy aztán a kis utcákon elnavigáljon a lakáshoz!” Na, akkor rendben, ez is megvolt. Hívjuk még fel gyorsan Jocit, hisz felelőtlenül megígértük, hogy persze időben itthon leszünk és Skypeolunk. Sajnos épp elment kb. mindenki, mire végre „forró dróton” voltunk L Hát, sebaj… Jocival azért jót beszélgettünk! :)
11:00: Végül is már csak a polcot kellene felfúrni, meg a pörköltet elkészíteni! Biztos sok emberben felmerül a kérdés, hogy de miért kell mindenképpen felfúrni a polcot aznap este?! No, nem azért mert bárkinek is meg akarnánk felelni, hogy mire jönnek a szülők, feltétlen fent legyen az összes! Igazából a titok csak annyi, hogy másnap kellett Boldinak visszavinni az egész fúró készletetJ Na hát akkor nekiálltunk pörköltnek, kis csalással ( pulykahús, zöldség összeturmixolva :) …1 óra és már rotyogott is! A polc, ajj hát oké legyen így, úgy, amúgy… kimérve, bejelölve. Hozom a porszívót, Boldi munkaállásban a fúróval… nekiáll a falnak, én tartom a hulló por alá a porszívót. Kissé gondolkodom közben, hogy humánus dolog-e hajnali 1-kor a szomszéd (lehet épp hálószoba falán) épp lyukat fúrni! Már megszólalnék, mire Boldi közli, hogy hát ez nem megy, nem megy…ezt csak ütve fúró viszi át. Na mondom jó is van ez így, feküdjünk le, majd én megmondom még Anyuéknak, hogy hozzanak ütve fúrót (hajnali 4-kor terveztek indulni). Gyors SMS….
1:30: ”Jó reggelt, kisebb akadályokba ütköztünk itt az éjszaka, lécci egy ütve fúrót dobjatok még be a kocsiba”…de mivel gondoltam ám, hogy ők úgysem olvasnak SMS-t ezért még egy ébresztőt beállítottam hajnali 3:50-re, hogy csak felhívom őket.
3:50: Ébresztő… nehezen észhez térek, telefon. Álmos hangon először még csak össze vissza beszéltem (állítólag), kérdezték: „ Gond van? Gond van?” „Dehogy, dehogy: csak hozzátok az ütve fúrót, küldtem SMS-t :) Jaaaa, hát azt ők nem nézték, de akkor majd hoznak:) Na ok:)
6:40: Korán kelés, Boldi munka, én nekiesek a lakásnak…sitty-sutty…minden ragyog, rakjuk fel rotyogni az ebéd maradék részét is. Mondom Boldinak, hogy hát 4-kor indulnak, kb. egy ezres… hát mégiscsak messzi már az a fiatalos mentalitás… ha nekünk 8 óra az út, kb nekik olyan 10 lesz. Ebben a tudatban ki is számoltam, hogy akkor 2 felé ide is érnek, addigra melegen készen is lesz a pöri,
palacsinta torta, steak, rizs, tészta áhh minden… Ja és közben még persze hajat is kell mosnom! Vicceltek?! Simán belefér. (megj.: a mosás 5-10 perc, de a szárítás az már valami 2 órás folyamat, de ezt egy kopasz férfi soha nem fogja megérteni /Boldi)
12:30: Csörög a telefonom… Vizes hajjal az utolsó palacsintát épp kisütve közlik, hogy „itt vagyunk ám az ESSO kútnál!” Na, mondom…király :) Gyors hajszárítás a konyhában egyik kézzel, másikkal utolsó palacsintát kisütni, megforgatni! Sapka fel, rohanás lefelé!
Örömködés, ölelkedés, minden rendben voltJ Nagyon tetszett mindenkinek a lakás! Kis idő még szükséges volt a maradék ebédhez, de 30 perc és melegen minden tálalva volt! Nagyon dícsérték mind a Steaket, mind pedig a pörköltet + mára már a palacsinta tortából sem maradt, de ez inkább Boldi érdemeJ Persze hiába mondtuk: „NE hozzatok semmit se!” Pakolták a kész töltött káposztától, a Somlóin át az 5kg almáig mindent kifelé! A hűtő még soha nem látott ennyi ételt egyszerre :)
Boldi hazaérkezett, este még bementünk ide Esslingenbe a belvárosba, hogy a karácsonyi vásárt megnézzük kis laza esti sétaként. Sajnos nem volt igazán jó idő, csipegett csöpögött… Áhh, nem kell esernyő…. Mire odaértünk már szabályosan zuhogott… Áhh, semmi gond, ez csak csöpögJ Persze 30 perc és csavarni lehetett a hajamból kb. a vizet. :) (megj.: semmi gond, most 2 helyett úgyis csak 1,5 órádba került, mire megszárítottad /Boldi) No, hát ennek fényében elég rövidre zártuk, de azért egy forralt borozás még mindenképpen belefért. Itt Németországban standard kb. 3 Euro 2dl forralt bor, de azért az jól is esik ebben a hidegben. 
Hazafelé vettük már épp az irányt, mikor én és Anyu - tudván, hogy amúgy is két kocsival voltunk, 6 emberre: Női/Férfi jármű felosztásban - még úgy döntöttünk, hogy benézünk a „KARSTADTBA”. Ez egy olyasmi bevásárlóközpont, mint régen az Arrabona áruház volt, ahol Anyu sokáig dolgozott, így gondoltam még nosztalgiának is jó és nekem a hangulata is sokkal jobban tetszik, mint az ilyen plázáké. Épp csak 1 óránk volt körülnézni. Boldival előtte slusszkulcsot cseréltünk, hogy a 4 ajtóssal menjenek haza 4-en. Eltelt az 1 óra, bezárt az áruház, menjünk hazafelé. Lent a parkolóházban ismerős, magyar hangok köszöntenek a fizető automatánál. Mindenki ott várt ránk, hisz a lakáskulcsunk az a mi autónk kulcsán van, amit én kaptam meg, így Boldi hiába vitte haza a szülőket, bemenni már nem tudtak. Természetesen telefon, vagy ilyesmi Nálunk nem volt, így elérni nem igazán lehetett minket. :) De csak 1 óra volt, még talán ez volt a szerencse. :) No stress, hiszen mindenki pihenni jött!
Hazaértünk, vacsora, beszélgetés és rövid időn belül azért eljött az este 11 is. Sok volt azért az út is és fárasztó! Remélem mindenki a rossz idő ellenére is jól érezte magát! Holnapra a híres stuttgarti TV –torony, kastély kert és a karácsonyi vásár ill. sétálóutca a terv! Reméljük már az idő sem lesz esős!
Ma olyan „Minden jó” érzéssel fekszem már le a hasamban! Lehet a karácsony, lehet a szülők, de ma biztosan mosolyogva alszom el. :)
